Az óvodai élet egyik fő alkotóeleme a mindent átható ritmus. A ritmus kiszámítható állandóságot biztosít, mely segíti a gyermek harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődését. A ritmusnak énerősítő és szorongásoldó hatása van. A ritmus bázisát a keresztény kultúrkör ünnepei adják, erre épül az óvodai havi, heti és napi rend.
A ritmusok, amiket a gyermek megismerhet az óvodában:
- Az egyforma napok hetekké állnak össze. A hét napjainak megkülönböztetésében segíthet a gabonák változása az étkezések során, valamint a naponta váltakozó foglalkozások sora (úgymint festés, gyurmázás, gyapjúkép készítés, cipósütés).
- Az évszakok változását az évszakasztal díszein lehet figyelni, és az év ritmusát az ünnepek adják meg. Az ünnepek előtt a készülődés hangulata érkezik meg az óvodába. Ilyenkor az aktuális énekeket énekeljük a gyerekekkel, ünnephez illő játékot játszunk, és ünnepi eszközöket készítünk elő. Az ünnep átélése során az ünnepet teremtő erő születik meg. Fontos momentum, hogy a gyermekben az ünnep hangulata sokszor továbbél, míg megérkezik a következő ünnep.
- A ki- és belégzés ritmusa mindent átölel. Az alvás és ébrenlét, a tél és a nyár, a pihenés és cselekvés váltakozása mind a ki- és belégzéshez hasonló, és hatással van az egyénre.
Az évkör ritmusa:
Ősz
Szeptember a Szent Mihály hava. Ekkor történik az aratás, betakarítás, gabonaőrlés és a hálaadás a sok terményért. A gyermekekkel sárkányt készítünk és eregetünk. A reggeli körben megjelennek a sárkányos énekek és mondókák, a mesékben felélednek a sárkányok. Ez a hónap egyben a mérleg hava is, hangsúlyt kap a jó és a rossz megjelenítése a mesékben.
Októberben a betakarításhoz és a szürethez kapcsolódó népi játékok kerülnek előtérbe. Ekkor őrölünk gabonát és sütjük meg az első cipót a gyermekekkel. A játékokban megjelenik a bátorság és az egyensúlyérzék motívuma.
Novemberben Szent Márton ünnepét tartjuk. A gyermekekkel lámpásokat készítünk és a lámpás felvonulás során sok apró gyermek indul el a sötétben fényével, törpéket keresni. A mesékben megjelenik a befelé fordulás, a belső fény és az érzelmi melegség táplálása. A gyermekekkel közösen eldramatizáljuk a Márton legendát.
Tél
Decemberben az adventi időszakban a befelé fordulást éljük meg a várakozásban. Együtt készítünk adventi koszorút és betlehemes tálakat. A betlehemi történetet szerepjátékkal jelenítjük meg a gyermekekkel együtt. Az ajándékkészítés és a mézeskalácssütés is a karácsonyi időszak előkészítője.
Szent Miklós ünnepe titkos és rejtélyes. Egy véletlenül megtalált, ajándékkal teli zsák jelzi jöttét….
A Karácsony előtti napok egyik legszebb pillanata az adventi kert. Ekkor a gyermekek fenyőágakból kirakott utat járnak be egyenként, hogy a közös gyertyából meggyújthassák saját lángocskájukat.
Január a Vízkereszt hava, a Háromkirályok ünnepe, mikor szintén szerepjátékkal keltjük életre a megtörtént eseményeket.
Februárban a farsanggal eltemetjük a telet. Nagy jelmezes farsangi mulatságot csapunk, fánkot eszünk, táncolunk és éneklünk. A jelmezek mindig valamilyen témához illeszkednek, úgymint például az erdő világa. Ilyenkor életre kelnek az állatmesék, versek, énekek és körtáncok is.
Tavasz
Március a Tavaszváró. A természet ébredéséről szólnak a dalok és a versek, a mesékben pedig megjelenik a Tavasztündér.
Áprilisban a Húsvétra készülődünk. Virágokról, madarakról szólnak énekeink, verseink. Búzát ültetünk a gyermekekkel, a kézműves foglalkozásokon a tojásdíszítés motívuma jelenik meg. A mesékben és dalokban megjelenik a nyúl is. A Mennybemenetelt együtt ünnepeljük meg a gyermekekkel egy kirándulás során.
Májusban Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva gyapjú pillangókat és galambokat készítünk, virágkoszorúkat fonunk és a pünkösdi kiránduláson kicsik, nagyok, együtt ünnepelnek.
Nyár
Június Szent Iván hava. Ekkor búcsúztatjuk el az iskolába készülőket, valamint Nyárünnep kapcsán sok-sok kerti játékot játszunk, melyben a négy természeti elemet jelenítjük meg.
A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. A gyermekeknek bizonyos időközönként szüksége van hosszabb szünetre, amikor az óvodában szerzett tapasztalatait beleviszi saját életébe és feldolgozza. Ezek a szünetek egy-egy ünnepkör után következnek.
A heti ritmus a tevékenység és a gabonakör jegyében:
- Hétfő – rajzolás méhviasz krétával, rizs
- Kedd – cipósütés, árpa
- Szerda – festés akvarellpapírra, köles
- Csütörtök – gyurmázás méhviaszgyurmával, rozs
- Péntek – gyapjúkép készítés, zab
A napok ritmusában a közös tevékenységek és a szabad játék váltja egymást a ki- és belégzés mintájára. Reggelente a gyermek először a közvetlen környezetét szeretné birtokba venni. A játék során az előző napok eseményeit újraélheti, ezért kezdődik a nap nálunk szabad játékkal. A vegyes korcsoportban az élet úgy folyik, mint egy nagy családban. Az óvónő az anyához hasonló házi teendőkkel foglalatoskodik, a gyermek pedig a játékok gazdag kínálatából választva a maga idejében és a maga módján találja meg utánzási szükségleteinek tárgyát, amely aktuális fejlődéséhez szükséges. Mindössze három rövidebb időszakot töltenek kötöttebb közös tevékenységgel. Ezek a reggeli kör, melyben a gyermekek az óvó nénikkel együtt énekelnek, mondókáznak, és játszanak, a reggelit követő foglalkozás (rajzolás, gyurmázás, festés, stb.), valamint az ebéd utáni mesehallgatás.
A szabad játék során bent és kint is tudnak játszani, mindenki a saját örömére.